Szoleb Templom

Szolebi templom    (Amenhotep III.) 'Núbia'
Típus:                       Eemlékmű (jubileumi templom) oszlopai
Civilizáció:               Az ókori Egyiptom
Dátum:                     Új Királyság 18. dinasztia uralkodása Amenhotep III. i.e. 1386-1349

Jelentősége: Az Isten neve, JHWH

Szoleb az egyik legismertebb rom, homokkőből épített templom. Amit Amenhotep III. fáraó hatalmas építési programjában építet nagy emlékmű a keleti Delta régiójában. Hagyományos elrendezésben épült úgy, mint hypostyle csarnok és oszlopcsarnok, a belső struktúra azonban a korabeli építési stílust mutatja.

Célja, hogy a birodalom legtávolabbi részén is hirdesse az ő dicsőségét, valamint, hogy ezen a távoli ponton is nagyméretű templommal tisztelegjen istene Amon-Re előtt.

1. ábra Szolebi Templom grafika

2. ábra Templom alaprajz

Ezen szolebi dicsőség listán szerepel olyan írás ami „jahve a Saszu földön” vagy A sszu föld, mely Jahué” vagy A saszu-jhv földje”
Jean Leclant egyiptológus a szolebi lelettel kapcsolatban azt mondja: A szoleb-ben talált pajzsra véset név megfelel a JHVH tetragammnak, mely a Biblia Istenét jelöli.

3. ábra Forrás: Fax B. Note. A lelet rekonstrukciója a felsőrészen. Az alsó rész továbbra is az eredeti

Biblián kívüli, de a Bibliát igazoló lelet a legrégebbi korokból ahol említés történik a Biblia Istenének nevére.
Az i.e. 1370-re az egyiptomiak sok területet meghódítottak már. Azokban az időkben III. Amenhotep (Amenóhisz) fáraó építetett egy templomot Szoleb városában, a mai Szudán területén. az épület hozzávetőleg 120 méter hosszú és a Nílus nyugati partján állt.
(Térkép )

A templom Amon-Ré istennek szentelve, a szöveg 500 évvel régebbi mint a Moábi kő (szintén archeológiai lelet) ez a kő volt korábban a legrégebbi ismert lelet, melyen szerepel Izrel Isten neve.
'Miért vésték a Biblia Istenének nevét egy egyiptomi templom oszlopára?'

Az egyik terem oszlopainak alsó részét díszítő Hieroglif írások képezik a lelet fontosságát.

A megfelelő sorrendben:
T3 S3 sw w / yh W3 (w)
ta Šasŭw yehȗa[w]

Az oszlop feliratok felsorolják azokat a területeket melyeket Amenhotep állítólag leigázott. Az egyes területeket egy-egy rab jelképezi, akinek a keze hátra van kötve és egy pajzs van nála. Ezek a feliratok feltüntetik, hogy melyik néphez tartozik, vagy mely területről származik a rab, vagyis a leigázott terület. ezen hieroglifák több ügynevezett saszu földet megemlít.

A legtöbb tudós úgy gondolja, hogy a Jahu vagy Jahve név ebben és más hasonló szövegkörnyezetben bizonyára egy helységre vagy valamilyen más területre utal. Shmuel Ahituv tudós azt mondja, hogy a felirat azt a területet azonosítja, „ahol Izrael Istenének, Jahunak az imádóiból álló csoport vándorolt”. Ha a következtetése helyes, akkor ez csak egy a számos, ókori, sémi nyelvű név közül, mely egyszerre jelöli egy helységnek, és az azon a területen imádott Istennek is a nevét. Egy másik ilyen példa az Assur név, mely Asszíria földjét, és annak legfőbb istenségét is azonosítja.

A Núbiai templom feliratával kapcsolatban Roland de Vaux bibliatudós és régész ezt mondja: „Egy olyan vidéken, mellyel Izrael ősatyái oly szoros kapcsolatban álltak, már az i. e. II. évezred közepén is volt egy olyan földrajzi vagy személynév, mely nagyon hasonló Izrael Istenének a nevéhez, sőt talán azonos is vele.”

Szoleb nem az egyedüli helység Núbiában, ahol Jahve neve megjelenik az egyiptomi hieroglif írásokban. Valószínűleg a szolebi lista másolatai láthatók még II. Ramszesz templomaiban is, melyek Amara nyugati részén és Aksában találhatók. Úgy tűnik, hogy az amarai felsorolásban a „Jahve a saszu földön” kifejezést jelölő hieroglifa olyan hieroglifákhoz hasonlít, melyek más saszu területekre utalnak, feltételezhetően Szeirre és Lábánra. A Biblia ezeket a területeket Dél-Palesztinával, Edommal és a Sínai-pusztával hozza összefüggésbe (1Mózes 36:8; 5Mózes 1:1). Ezeken a területeken gyakran megfordultak olyan emberek, akik ismerték és imádták Jehovát azelőtt, és azután is, hogy az izraeliták Egyiptomban tartózkodtak (1Mózes 36:17, 18; 4Mózes 13:26). Melkisédek Sálem (későbbi Jeruzsálem) királya, és Jahve főpapja, is hitte Jahve-t, Ábrahám elismerte Melkisédek papságát.

Az ókori feliratokon megjelenő más istennevektől eltérően a Biblia Istenének a nevét, a Jehova nevet még mindig széles körben használják és tisztelik. Például több mint 230 országban és területen hétmilliónál is több Jehova Tanúja annak szenteli az életét, hogy segítsen másoknak megismerni ezt a nevet, sőt abban is, hogy közeledjenek ahhoz az Istenhez, aki az egyedülálló Jehova nevet viseli (Zsoltárok 83:18; Jakab 4:8).

A Shasu név egy antiszemita megnevezés, (megvetendő nép, nomád törzs, vagy annak tagja) (feltehetőleg Shasw kiejtéssel) A szó azt jelenti, „akik gyalog közlekednek” beduin típusú vándorok. Akik Egyiptom keleti határain túl éltek. Ez a Saszuk földje, Palesztina és Transzjordánia déli részei, valamint a Sínai-félsziget területei. (Habár néhány  kutató úgy véli, hogy a saszuk földe északi irányban Libanonig, és sziriáig terjedt. Eredetileg a 15. században keletkezhetett, ezt a szót alkalmzták ellenségekre később  Shsu, hat féleként, hat csoportra is alkalmazták. a Shasu a S'rr, a Shasu az RBN, a Shasu a Sm't, a Shasu a Wrbr, a Shasu a Yhw , és a Shasu a Pysps.

Némelyik tudós kétségbe vonja, hogy ez a hieroglif írás arra utal, hogy a saszuk „a Jahve nevű isten követői voltak”. Úgy gondolják, hogy ez az egyébként ismeretlen területnév csak véletlen, ám meglepő hasonlóságot mutat Izrael Istenének a nevével.
 

...............................................................

Lábjegyzet

1.     Biblical Archaeology: Bizonyíték az Egyiptomból való kivonulás (ang.). Intézet bibliai és tudományos tanulmányok. .

2.     Michela Schiff Giorgini, Clément Robichon and Jean Leclant, Soleb, vol. 5, Le temple ISBN 2724702239

3.     Kapcsolható még a Merenptah-sztélé lelettel egyidőben ami feltár még más tényezőket is.

4.     Wikipedia

5.     http://www.balzan.org/en/prizewinners/jean-leclant

6.     Google books
Leclant Solebi oszlopnál

Link hivatkozások 2016. Jan. 02. 06:15-kori állapot szerint.